Az Európai Unió a közös fizetőeszköz miatt valójában euró-csapdában van – véli Matolcsy György. Az MNB elnöke a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent friss írásában a megoldást is felvázolja: külön euró kellene az északi és a déli tagállamoknak.
Az Európai Unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában - közölte az uniós Külügyi Tanács hétfőn.
Magyarország az unió tagja marad, ameddig az össze nem omlik - jelentette ki Kövér László házelnök a Mandinernek adott interjújában. A politikus majdnem biztosnak tartja, hogy ezt megéli, mert szerinte a közösség fenntarthatatlan pályán mozog gazdasági, társadalmi, szellemi és erkölcsi értelemben egyaránt.
A Brexit híre hidegzuhanyként érte a világot. A britek kilépésének következtében újra kellett hangolni az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatát. A hosszas tárgyalások eredményeképpen végül sikerült elkerülni azt, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül zuhanjon ki az európai országok közösségéből. A kilépést követően a szigetország immár önállóan irányítja sorsát, a brit kormány pedig kijelentette, hogy újra globális hatalommá akarja tenni Nagy-Britanniát, amelyet többek közt szabadkereskedelmi megállapodások útján kívánnak elérni. De vajon mennyiben lesznek képesek a brit kormány céljai kompenzálni a Brexit következtében elszenvedett gazdasági károkat?
A tavaszi 5,5%-ról 6,3%-ra javította a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését az Európai Bizottság – derül ki a szerdán megjelent friss anyagból. Jövőre továbbra is 5 százalékos GDP-bővüléssel számol a testület, de kiemelték, hogy abban is felfelé mutató kockázatokat látnak.
Az Európai Bizottság intézkedéseket fogadott el a pénzügyi rendszer fenntarthatóságának javítására, és új zöldkötvény-standard bevezetését javasolta - közölte az uniós bizottság kedden.
A most péntek-szombati velencei G20-csúcstalálkozón várhatóan rábólintanak majd a pénzügyminiszterek a globális minimumadó közelmúltban kialakított kereteire, így újabb fontos fázison megy majd tovább a terv, de sok fontos akadály tornyosul még előtte, hogy a világ nagy részében valósággá válhasson a szabályozás – mutat rá összefoglalójában a Reuters. A hírügynökség külön kiemeli, hogy 2022 első felében nyomás alá kerülhet a magyar kormány is, hogy változtassa meg eddigi álláspontját, miközben a szintén különutasnak tűnő ír és észt kormány meggyőzhetőbbnek tűnik.
A koronavírus-válság által okozott súlyos gazdasági megrázkódtatás enyhítésétől kezdve a költségvetési politika koordinációján át a bankunió hiányzó láncszeméig és a digitális euró bevezetéséig számos igen fontos gazdaságpolitikai témában tartott az elmúlt években lényegében titkos egyeztetéseket négy kulcsfontosságú uniós intézmény elnöke. A megbeszéléseken nem születtek hivatalosan döntések, csak koordinációs jellegük volt a hivatalos kommunikáció szerint, mégis sok fontos témában lényeges következménye volt annak, aki a négy vezető között elhangzott. Mindez új megvilágításba helyezi az uniós döntéshozatal átláthatóságával és elszámoltathatóságával kapcsolatos vitákat is, hiszen a külvilág ezekről az eseményekről nem tudott, és pontos jegyzőkönyvek sem készültek az elhangzottakról.
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és európai szövetségeseit, hogy támogatóként ők álltak a 2014-es ukrajnai forradalom mögött, amely végül elmozdította az ország akkora elnökét, Viktor Janukovicsot posztjáról.
Miután hétfőn elfogadták a német kormánypártok (CDU és CSU) a közös szeptemberi választási programot, a Financial Timesnak adott interjút a legesélyesebbnek tartott kancellárjelölt. Ebben Armin Laschet olyan üzeneteket is megfogalmazott (például ideális hozzáállás Oroszországhoz és Kínához), amelyekben összhang mutatkozik Orbán Viktor kormányfő minap kifejtett álláspontjával, de több olyan téma is felbukkant, amelyben jelentős konfliktus látszik kibontakozni köztük.
Az Európai Unió Külügyi Tanácsa várhatóan további 78 fehérorosz emberre és nyolc szervezetre terjeszti ki a megszorító intézkedéseit, illetve előirányozza gazdasági intézkedések meghozatalát is Fehéroroszországgal szemben - közölte Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (fenti képünkön jobbra) Luxembourgban, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően hétfőn. Josep Borrell azt is közölte: a tanácskozáson részt vesz Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető is (fenti képünkön balra), akivel a külügyminiszterek átbeszélik a fehéroroszországi helyzetet. Közben az EU egy évvel meghosszabbította a Krím és Szevasztopol annektálása nyomán bevezetett szankciókat is.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szankciókkal fenyegette meg szombaton a libanoni vezetőket, felelőssé téve őket a közel-keleti országot eluraló gazdasági és belpolitikai válságért.
A miniszterelnök értékelése szerint a nemzetek Európája helyett európai szuperállamot építenek Brüsszelben, ezért ma a nemzeti alapon álló demokraták állnak szemben a birodalomépítőkkel, akik valójában a demokrácia ellenfelei is. Orbán Viktor konkrét javaslatokkal is előállt, melyekkel szerinte meg kell reformálni az EU-t.
Az AstraZeneca gyógyszergyártónak 80 millió koronavírus-vakcina adagot kell szállítania az EU-ba szeptember 27-ig, ha ezt nem teljesíti, akkor bírságot kell fizetnie - döntött elsőfokon pénteken a belga bíróság. Ez azonban közel sem annyi, amennyit az EU a beadványban követelt. Mind a vállalat, mind az Európai Bizottság győzelemként értékelte a bejelentést, azonban nagyon úgy tűnik, hogy ez a döntés inkább a vakcinagyártónak kedvez.
Az elmúlt években a jogállamisági viták még egyetlen kelet-közép-európai ország hitelminősítését sem érintették negatívan, de a „jogállamisági/kormányzati megfontolások negatívan befolyásolják a magyar és a lengyel hitelminősítést és pozitívan hatnak a cseh minősítésre” – állapította meg csütörtök este kiadott elemzésének összefoglalójában a Fitch Ratings.
Az Európai Unió eltörölheti a koronavírus-járvány kitörésekor bevezetett beutazási korlátozásokat az Egyesült Államokkal szemben – döntöttek szerdán a tagállamok brüsszeli nagykövetei. Így könnyebb lesz beutazni az EU-ba, eddig ugyanis csak különös esetben engedélyezték azt.
Jelen körülmények között egyelőre nincs sok remény az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok javulására - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerdán Brüsszelben.
Ma tartotta az Európai Bizottság a Next Generation EU helyreállítási programhoz kapcsolódó első kötvénykibocsátást és a befektetők világszerte hatalmas keresletet támasztottak a 0%-os kamatszelvényű papír iránt. Ennek hatására 0,086%-os hozam mellett tudott kibocsátani 20 milliárd eurónyi kötvényt a testület, amiből majd a tagállamok az első finanszírozási részletet fogják megkapni azután, hogy jóváhagyják a fejlesztési tervüket. A mai volt Európában a valaha lebonyolított legnagyobb intézményi egyszeri forrásbevonás és az EU által egyetlen ügylet keretében bevont eddigi legnagyobb összeg.
Június 15-re, azaz mára ígérte két hete a kormány azt, hogy frissítik a magyar digitális oltásigazolásban feltüntetett adatokat, de most kiderült, hogy ezt különösebb hírverés nélkül a kormány június 30-ra továbbtolta. Ez azért lényeges, mert az oltási dátumok és az oltás fajtájának hiányában egyelőre nem kompatibilis a magyar digitális oltásigazolás az uniós Covid-igazolvánnyal, így ez például nehézséget okozhat azoknak a magyaroknak, akik külföldre indulnak a következő két hétben.
Nyílt szópárbajjá fajult a vasárnapig tartó G7 csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök között a Brexit északír megállapodásával kapcsolatos aktuális ügy, a feldolgozott húskészítményekre vonatkozó vámszabályok kérdése, ami miatt a Reuters azt írja összefoglalója címében, hogy a kolbászháború a G7-es csúcstalálkozóra is átterjedt. A brit hírügynökség szerint az egész helyzet olyan feszült, hogy egyes félelmek szerint teljes kereskedelmi háborúvá fajulhat a dolog az EU és az Egyesült Királyság között. Egyelőre nem tudni, hogy a szombati szűkkörű EU-brit egyeztetés az északír protokoll kérdéséről hoz-e előrelépést, mert a Politico információi szerint a britek az EU-tól várják a megoldást, miközben az EU a már megkötött megállapodás betartását szorgalmazza.